Hol kell bejelentem a káreseményt?
A káreseményt mindig az illetékes biztosító társaságnál kell bejelenteni. Felelősségi kár esetén a károkozó biztosítójánál. Casco kár esetén a saját casco biztosítónál. Külföldi károkozó esetén a károkozó külföldi biztosítójának magyarországi levelezőpartnerénél. A levelezőpartnerek listája a MABISZ-nál érhető el.
Milyen iratokra van szükségem a kárrendezéshez?
Magánszemélyek esetén:
- A károsult jármű forgalmi engedélye
- A járművezető jogosítványa
- Kárbejelentő
- Felelősségi kár esetén a baleseti bejelentő és/vagy rendőrségi intézkedésről szóló igazolás.
- Tisztázatlan baleseti szituáció és rendőrségi intézkedés esetén jogerős rendőrségi határozat.
- Tulajdonjogot igazoló törzskönyv, vagy banki meghatalmazás.
- Ha nem a tulajdonos vagy üzembentartó jár el az ügyben akkor meghatalmazás az eljáró személy nevére.
Jogi személy (cég) esetén a fentieken kívül:
- Aláírási címpéldány és cégkivonat.
Csak a biztosítóval szerződött javítónál javíttathatom a járművet?
Nem kötelező szerződött javítóhoz vinni a járművet javításra. A károsult szabadon eldönthető, hogy hol kívánja javíttatni a járművet.
A kárfelvételt követően rögtön kezdhetem a jármű javíttatását?
Természetesen a kárfelvétel után, saját kockázatra elkezdhető a javítás, hiszen a szakértő fotókon és a jegyzőkönyvön rögzítette a sérüléseket. Mivel azonban az Expert Unió Kft a biztosító megbízásából végezte a kárfelvételt, de a tényleges kárrendezés az adott biztosító társaságnál történik, célszerű megvárni, a biztosító jogalapi és műszaki felülvizsgálatának eredményét.
Mit kell tennem, ha javítás során olyan sérüléseket, hibákat találnak, amelyeket a kárfelvételi jegyzőkönyv nem tartalmaz?
Ha a javítás során korábban nem látható, vagy nem rögzített sérülésekre derül fény akkor pótszemlét kell kérni a biztosítótól. Az Expert Unió Kft a biztosító megbízása után elvégzi a pótszemlét. A pótszemle elmulasztásából származó hátrányok nem háríthatóak át sem a biztosítóra, sem a szakértői irodára.
Kötelező számlára javíttatnom a járművet?
A legtöbb biztosító társaságnál lehetőség van számla nélküli kárrendezést kérni. Ebben az esetben a szakértő által készített kalkuláció nettó (ÁFA nélküli) összegét utalja ki a biztosító. Ha Önnek nem felel meg az összeg a javításra akkor számlás kárrendezést kell kérni. Ebben az esetben, utólag a javítási számla alapján történik az elszámolás.
A javítónál ki kell fizetnem a javítást és csak utólag kapom meg a pénzt a biztosítótól?
A károsult bárkit meghatalmazhat a kártérítési összeg átvételére, így a javítót is. A meghatalmazás befogadása és az ügyintézés a biztosítónál a javító szolgáltatása az ügyfelek felé. Ha a javító ezt (a munka reményében) vállalja és a Ön meghatalmazza akkor a javítást nem kell kifizetni, a javítási számlát a javító nyújtja be a biztosítónak.
Mikor kell javítási árajánlatot kérni a javítótól?
Minden olyan esetben amikor a szakértő, vagy a biztosító kéri, illetve ha el szeretné kerülni, hogy utólag a kifizetett számlából esetleg levonás történjen. Ha a biztosító elfogadta a benyújtott árajánlatot akkor joggal bízhat benne, hogy az árajánlat alapján elkészített számlát a biztosító kifogás nélkül megtéríti.
Kell-e fizetnem a javítónak az árajánlat készítésért?
Az árajánlat készítésért csak akkor kérhet díjat a javító, ha az árajánlat elkészítése után a javítást még sem rendelik meg. Ha az árajánlatot a biztosító kérte, de a javítás nem a biztosító hibájából hiúsul meg, az árajánlat készítés költsége nem hárítható át sem a biztosítóra, sem a szakértői irodára.
Mi az a totálkár és mikor totál káros a jármű?
A totálkárnak két fajtája van. Műszaki totálkárról akkor beszélünk, ha a jármű legalább három főegysége súlyosan sérül. Ebben az esetben a jármű javítása szakszerűen nem, vagy csak nagy ráfordítással oldható meg. Gazdasági totálkár esetén (ez a leggyakrabb) a gépkocsi műszakilag javítható, csak olyan költségekkel jár ami a jármű értékéhez viszonyítva nem teszi gazdaságossá a javítást.
Mi alapján dönti el a biztosító, hogy mennyit fizet totálkár esetén?
Totálkár esetén a biztosító nem a jármű javítási költségét téríti meg, hanem a jármű káresemény előtti forgalmiértékéből levonja a káresemény után megmaradt (sérült) jármű értékét és a kettő különbözetét fizeti ki. A forgalmi értéket jellemzően piackutatás illetve a magyarországi piaci információk alapján összeállított EUROTAX adatbázis alapján állapítják meg. Természetesen figyelembe veszik az adott jármű sajátosságait. (pl. felszereltség, tulajdonosszám, igazolt km futás, előzménykárok stb.) A káresemény utáni maradványértéket szakértői becslés módszerével illetve egyes társaságok internetes liciten határozzák meg.
Totálkár esetén mit kezdjek a ronccsal?
Alap esetben a káresemény miatt nem történik változás a jármű tulajdonviszonyában. Vagyis a roncs a korábbi tulajdonos birtokában van és marad. Ez alapján szabadon rendelkezik vele. Amennyiben nem kívánja megtartani a roncsot, vagy nem tudja értékesíteni a biztosító által meghatározott értéken akkor ezt jelezni kell az adott biztosító társaságnál és ők ellátják a károsulttat további információval. Ahol roncsérték meghatározása internetes licittel történt, lehetőség van a jármű értékesítésére a legmagasabb ajánlatot adott kereskedőnél.
Totálkár esetén megjavíttathatom a járművet?
Mivel a roncs a káresemény előtti tulajdonos birtokában marad, azzal szabadon rendelkezhet. Amennyiben úgy dönt, hogy a totálkár ellenére meg szeretné javíttatni a járművet, azt megteheti. Mivel azonban a biztosító nem a jármű javítását finanszírozta, nem lehet később olyan igénnyel fellépni, hogy a javítás többe került mint a biztosító térítése. Ebben az esetben a javítás során a biztosító által fizetett kártérítési összegből kell gazdálkodni.
Miért kell avulás fizetnem, amikor nem én voltam a hibás?
Avulást (más néven értékemelkedést) a jármű bizonyos kora után, jellemzően az alkatrészek elhasználódásának figyelembevételével differenciáltan alkalmaz a biztosító megbízásából eljáró szakértő. Ennek jogi alapja a PTK-ban van előírva. Magyarázata, hogy a járművel együtt a beépített alkatrészek is a vesztenek értékükből, illetve egyes gyorsan elhasználódó alkatrész a jármű élete során többször is cserélni kell. Ha ezek az alkatrészek a káresemény során olyan mértékben megsérülnek, hogy cserélni kell és a biztosító új alkatrészeket térítene akkor a jármű jobb állapotba került a káresemény után, mint előtte volt és a káronszerzés esete állna fenn. Ezt a PTK határozottan tiltja. Mivel a biztosító nem természetben szolgáltat, ezért nem ad használt alkatrészt a javításhoz, hanem az új alkatrész árát csökkenti a használtsági foknak megfelelően. Ezt a csökkentést nevezik avulásnak.
Mi az értékcsökkenés és mikor fizetik?
Ha egy jó állapotú fiatal járművet megbontanak, illetve javítanak akkor annak piaci értéke csökken. Ennek kompenzálására bizonyos feltételek fennállása esetén lehet értékcsökkenést kérni a biztosítótól. Az értékcsökkenés kifizetéséről a kérelem beérkezése után az adott biztosítótársaság dönt.
A javítás idejére kapok csereautót?
Csereautó (bérautó) iránti igényét az adott ügyben eljáró biztosítótársaságnak kell írásban jelezni. A kérelem elbírálása az összes körülmény figyelembevételével az adott biztosítónál történik. A biztosító csak az optimális javítási időre (azaz arra az időre amit ténylegesen a jármű javításával töltenek – az állásidőre nem) fizet a biztosító. A bérautó térítése két módon történhet. Kifizetett bérautó számla ellenében, vagy egyezség keretében számla nélkül.
Miért kell a törzskönyvet bemutatni?
Csak a forgalmi engedély és a törzskönyv együttes megléte igazolja a tényleges tulajdonjogot. Amennyiben valakinek hitel, vagy egyéb terhelés van a járművén annak törzskönyve a tulajdonjog fenntartó birtokában van, így azt nem tudja bemutatni. Ebben az esetben a biztosító a tulajdonjog fenntartótól hozzájárulást kér a kártérítési összeg kifizetéséhez.